Modulvázlat

	Tevékenységek – időmegjelöléssel	A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek	Munkaformák és módszerek	Eszközök/mellékletek
	Tevékenységek – időmegjelöléssel	A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek	Munkaformák és módszerek	Diák	Pedagógus
I. Ráhangolás, a téma előkészítése (1. foglalkozás)
A1 Ilyen vagyok – Mit mutat a tükör?
A	A tanulók félkörben ülnek egy nagyméretű tükör előtt. A tanár megkéri őket, hogy jelentkezési sorrendben, egyenként nézzenek a tükörbe, majd mondják el társaiknak, milyennek látják a külsejüket. Milyen az arcuk, a testük, a ruhájuk, a hajuk stb.? Miután mindenkire sor került, egymás után elmondják azt is, hogy milyennek érzik saját mozgásukat, járásukat, hogyan szoktak ülni, mi jellemzi a testtartásukat, fejtartásukat. Végül arra is a kérdésre is sor kerülhet, hogy ki mit érez jellemzőnek saját beszédében és szófordulataiban. Mindenki hozzászólhat a többiek önportréihoz is. 20 perc	Önmegfigyelés, a reális önismeret fejlesztése, a metakommunikációs eszközök használatának tudatosítása és fejlesztése.	Egész csoportos közös játék és beszélgetés		Nagyméretű tükör
A2 Mi lennék, ha…
A	A tanulók körben ülnek. Közöttük a padlón, jól látható képek vannak elhelyezve tematikus csoportokban. A tanár felteszi a kérdést egy-egy képcsoporthoz kapcsolódva: Mi lennél, ha virág / állat / szín / bútor / étel / ital stb. lennél? A tanulók kiválasztanak egy képet az adott csoportból, és annak segítségével mutatják be magukat, valamilyen tulajdonságra utalva. Pl. így: „Ibolya lennék, mert az ibolya szerény virág”. A gyakorlat addig tart, míg mindenkire több körben is sor került, illetve amíg a tanulóknak kedvük van hozzá. 25 perc	Az önismeret és mások megismerésének fejlesztése	Egész csoportos játékos gyakorlat		P1 Képsorozatok
II. Új tartalom feldolgozása (2-3-4. foglalkozás)
II/a Tolerancia, megértés, elfogadás (2. foglalkozás)
A1 Akadályjárók
A	A tanár beköti egy önként jelentkező tanuló szemét, és a leendő akadálypálya kiindulási pontjára állítja. A csoport többi tagja, tanári útmutatással, akadálypályát épít ki saját magából – állva, ülve, összekapaszkodva. A tanár finom érintéssel és/vagy szavakkal segíti a bekötött szemű akadályjárót abban, hogy ki tudja kerülni az akadályokat, és eljusson az előzőleg kijelölt célig. Még kétszer megismétlik a gyakorlatot újabb önként jelentkezőkkel. Az akadályként álló tanulók pedig figyelik a tanár segítő magatartását. Ezután újabb két önként jelentkező lép egyrészt az akadályjáró, másrészt a segítő tanár helyébe. A gyakorlatot addig ismétlik, míg van rá vállalkozó. 25 perc	Az egymás iránti bizalom erősítése, az önismeret fejlesztése, csoportépítés, a segítő kapcsolat fejlesztése	Egész csoportos játékos gyakorlat		A szem bekötésére alkalmas kendő
A2 Tükörjáték párosan
A	A tanulók párokat alkotnak és szembe állnak egymással. Előbb egyikük mutogat és a másik lesz a tükörkép, majd szerepet cserélnek. Az elsőként mutogató tanulók kisméretű tükröt „rajzolnak” a levegőbe. Belenéznek, és valamilyen arckifejezést mutatnak. A tükör szerepét játszó társuk megpróbálja ezt minél hívebben visszatükrözni és kitalálni, hogy milyen érzés megnyilvánulását látta. Ezután fordított szerepben is elvégzik a gyakorlatot. Másodszorra közepes méretű tükröt képzelnek el, amiben a mimika mellett már valamilyen gesztus is látszik. Harmadjára pedig egy egész alakos nagy tükröt idéznek meg, amelynek segítségével mozgássorokat mutatnak egymásnak – minden gyakorlatban szerepet is cserélve. 20 perc	Érzelmek, lelki állapotok kifejezésének és felismerésének gyakorlása Az önismeret és a társismeret fejlesztése	Játékos páros gyakorlat
B1 A rút kiskacsa – A falusi udvar lakói
B	A tanulók körbe ülnek és tanári moderálással arról beszélgetnek, hogy milyen állatok népesíthetnek be egy falusi udvart. Ezután 3-4 fős csoportokat alakítanak, és minden csoport húz egy borítékot, amely valamilyen állat képét tartalmazza. Úgy nézik meg a képüket, hogy más ne láthassa azt, s nem szabad hangosan kimondaniuk az állat nevét. A feladat az, hogy közös némajátékkal mutassák be a saját állatukat. A többieknek pedig ki kell találniuk, hogy milyen állatot jelenített meg a csoport. 15 perc	Az együttműködési képesség fejlesztése	Egész csoportos irányított beszélgetés Dramatikus utánzó játék	D1 Borítékokba tett állatképek
B2 A rút kiskacsa – Más mint a többi
B	A tanár négy önként jelentkező diák vállára teríti az előkészített kendőket – 3 sárgát és 1 szürkét. Arra kéri őket, hogy mozogjanak úgy, mint a kacsák és hápogjanak is hozzá. Ő maga kacsamamaként áll be közéjük, és a szürke kendős „kacsára” mutatva ezt mondja a többieknek: „Igen nagy ez kacsának. Egészen más, mint a többi. Rút kis jószág. De nem vét senkinek. És jólelkű teremtés. Úszni meg éppen úgy úszik, mint akármelyik, sőt, még különbül. Ti milyennek látjátok?” A tanulók elmondják, amit gondolnak. 10 perc	Az empátia fejlesztése	Közös dramatikus játék és irányított beszélgetés		4 nagyobb méretű kendő (3 sárga és 1 szürke színű)
B3 A rút kiskacsa – Kirekesztve, bebocsátva
B	A csoport tagjai szorosan egymás mellett állva a kör közepe felé fordulnak. Egy önként jelentkező a szürke kendővel a vállán, a rút kiskacsa szerepében, körbe jár a körön kívül. Az a feladata, hogy sokféle módszerrel próbáljon meg bejutni a körbe. A többiek szoros falat alkotnak, és csak akkor engedik át, ha valami olyasmit csinál, aminek hatására kénytelenek erre. Ha sikerült neki, újabb önként jelentkező próbálkozhat – ameddig a tanulóknak kedvük van a játékhoz. A gyakorlat végén mindenki visszaül a helyére és megbeszélik az élményeiket: Milyen érzés volt kint lenni, és hiába próbálkozni a bejutással? Milyen érzés volt végül bejutni? A körben lévők hogyan élték meg a helyzetet? Végén a tanár felolvassa a Rút kiskacsa meséjét. 20 perc	A kirekesztettség és a kirekesztés érzésének megtapasztalása és tudatosítása	Egész csoportos játék Tanár által irányított beszélgetés, saját élményekre való reflektálása Mesehallgatás		P2 Mese
II/b Alapvető emberi értékek. Értékes vagy! (3. foglalkozás)
A1 Ilyenek a fiúk, ilyenek a lányok
A	A tanulók körben ülnek. A tanár egy csomagoló papírt erősít fel a falra. A lap egyik felének a tetejére felírja, hogy „lányok”, a másikra pedig, hogy „fiúk”. Arra kéri a tanulókat, hogy mondjanak olyan tulajdonságokat, amelyek szerintük jellemzőek az egyik vagy a másik csoportra, s az elhangzó szavakat felírja a lapra. Ha már nincs több ötlet, megbeszélik, vajon mennyire igazak minden fiúra és minden lányra a leírt jellemzők. Megállapítják, hogy azok, amiket egy-egy csoportra vonatkozóan gondolunk, sokszor nem igazak az adott csoport minden egyes konkrét tagjára. 20 perc	A túlzó általánosítás jelenségének megértése	Egész csoportos gyakorlat és irányított beszélgetés		Csomagolópapír, két különböző színű filctoll, ragasztó
A2 Páros rajzolás
A	A tanulók párokat alkotnak. Minden pár kap egy lapot és egy ceruzát, amit közösen fognak meg. A feladat az, hogy úgy rajzolják le a tanár által mondott dolgot (házat, fát, embert vagy bármi mást) – mindketten ugyanazt a ceruzát fogva –, hogy közben nem beszélnek egymással. Sőt egyáltalán nem szabad megszólalniuk. Csak egymás kézmozgásából következtethetnek arra, hogy mit szeretne rajzolni a másik. Az első kísérlet után lehet párt váltani, és újabb partnerrel próbálkozni. A feladat nehezíthető azzal, hogy a tanár nem ad kötött témát. Vagy: megállapodnak abban, hogy ceruzát nem lehet felemelni a lapról addig, amíg nincs kész a rajz. A gyakorlat végén a tanulók megbeszélik a tapasztalataikat. 25 perc	Az együttműködési készség fejlesztése, egymás szándékainak érzékelése	Játékos páros gyakorlat Irányított önreflektív beszélgetés	Papír és ceruza
B1 Öreg Janó halastava
B	A tanár elmondja, hogy Öreg Janó, akinek a történetét megismerik majd, egy nagy halastó partján élt. A tanulók körbe állnak, s egy nagy széleit megfogva, megidézik a tavat. A tanár papír hajókat tesz a kifeszített lepedőre. A tanulók, a tanár szavainak megfelelően, előbb finoman hullámoztatják a „vizet”, s nézik, hogy ringatóznak rajta a hajók. Majd viharos szelet idéznek meg, erős hullámokkal, amelyen hánykolódnak a hajók. Végül újra elcsendesítik a tavat. Leteszik a lepetőt a földre, és körbe ülik. 5 perc	A képzelőerő és az összehangolt cselekvés képességének fejlesztése	Egész csoportos dramatikus játék		Nagy lepedő, papírból hajtogatott hajók
B2 Öreg Janó sok mindenhez értett
B	A tanár elkezdi a mesét, bemutatva, hogy mi mindenhez értett Öreg Janó nagyon jól, amikor még nem hívták „öregnek”. A tanulók közben elmutogathatják, hogy mi minden csinált a halász. De – mondja a tanár, megállva a történetben – telt az idő, és Jankó megöregedett. 5 perc	Ráhangolódás a történetre	Közös mesehallgatás		P3 Mese
B3 Öreg Janó segítői
B	A tanár megkérdezi, kinek a családjában vannak idős emberek? Beszélgetnek róla, hogy mi mindenben kell segíteni az idős embereknek, és miért. A tanár ezután két önként jelentkezőt kér, akiket félre hív. Elmond nekik egy helyzetet, amiben egy segítségre szoruló idős ember van, és egy fiatalabb, aki segít neki. (Pl. egy ajtó kinyitása egy idős ember előtt, idős ember karon fogva vezetése, nehéz csomag átvétele tőle, ülőhely átadása neki, lesegítése valamilyen jármű lépcsőjéről stb.). A játszók némajátékkal bemutatják a jelenet, a többiek pedig kitalálják, hogy mit láttak. A játék addig folyik, míg van jelentkező. Végén a tanulók újra körbe ülnek és megbeszélik, hogy helyes volt-e, amit a segítők tettek. A tanár ezután folytatja Öreg Janó történetét, elmesélve, hogy mi mindenben segítettek neki a falu lakói. 15 perc	A segítőkészség érzésének erősítése a tanulókban	Irányított egész csoportos beszélgetés Dramatikus játék Közös mesehallgatás		P3 Mese
B3 Amit csak Öreg Janó tudott
B	A tanulók tanári vezetéssel olyan dolgokat idéznek fel, amiket általuk ismert idős emberek (nagypapa, nagymama, szomszédok) nagyon jól tudnak, sőt jobban tudnak, mint a fiatalok többsége. (Pl. sütni, varrni, barkácsolni stb.) A tanár ezután elmondja, hogy Öreg Janó is tudott valami olyasmit, amit rajta kívül senki más – és folytatja a mesét úgy, hogy közben közösen megelevenítik azt a jelenetet, amikor a falu lakói megpróbálják vízre tenni az újonnan épített bárkát. Egy széket helyeznek középre, amely a bárkát szimbolizálja. Egy önként jelentkező játssza majd Öreg Janó szerepét, aki ekkor még a csoporton kívül ül. A tanár és a tanulók, eljátszva, hogy meg sem tudják mozdítani, „Hórukk!” kiáltásokkal nekifeszülnek a széknek (vigyázva persze, hogy az tényleg ne csússzon el). Végül Öreg Janót hívják segíteni, aki a tanár útmutatása szerint „megkeni olajjal a bárka csörlőjét” (szék lábait a kezével, kenő mozdulatot imitálva). Ezután újra neki feszülnek és a „bárka” elmozdul. A tanár vezetésével megéljenzik „Öreg Janót”, megköszönik neki a segítséget. 20 perc	Az elfogadás, az empátia és az együttműködési készség fejlesztése	Egész csoportos irányított beszélgetés Közös dramatikus játék		P3 Mese Szék
II/c Minden emberi élet tisztelete, védelme (4. foglalkozás)
A1 Szigetek
A	A tanár különböző nagyságú papírokat helyez el a padlón – ezek lesznek a szigetek a tengerben. (különböző hosszúságú kötelek vagy kréta segítségével is kialakíthatja a szigeteket.) Bekapcsol valamilyen zenét, a tanulók pedig sétálgatnak a papírok között. Amikor a tanár leállítja a zenét, mindenkinek rá kell lépnie legalább az egyik lábával egy szigetre. Amikor újra indul a zene, a tanár felveszi a földről az egyik papírt, s így már eggyel kevesebb lesz a szárazföld. Ezt addig ismétlik, amíg már csak egy (a legnagyobb) sziget marad meg, és azon kell mindenkinek menedéket találnia, egymást megtartva. A játékot követően a csoport megbeszéli az élményeit: Könnyű vagy nehéz volt-e helyet találni? Segítették-e egymást? Stb. 20 perc	Csoportérzés erősítése, együttműködés, egymásra figyelés Saját élményekre való reflektálás	Egész csoportos játék Irányított beszélgetés		Nagydarab papírok (vagy különböző hosszúságú kötelek, kréta)
A2 Vakvezetés
A	A tanulók párt választanak maguknak. Egyikük lesz a vak, neki bekötik a szemét. A másik lesz a vezető, akinek úgy kell irányítania a társát, hogy az minél inkább biztonságban érezhesse magát. A vezető hátulról ráteszi a kezét a társa két vállára, és szavak nélkül vezeti őt a teremben –vigyázva rá, hogy semminek ne menjen neki, senkivel ne ütközzön. (Más módon is lehet vezetni: egymásba karolva vagy csak az ujjakat összeérintve.) Kis idő után párok szerepet cserélnek. A gyakorlat végén megbeszélik az élményeiket: Ki hogy érezte magát a vezetett és vezető szerepében? 25 perc	Az egymás iránti bizalom erősítése, együttműködés, egymásra figyelés	Páros gyakorlat Irányított közös beszélgetés		Szem bekötésére alkalmas kendők
B1 Tomi képeskönyve – A születésnap
B	A tanár elmeséli, hogy volt egyszer egy cseh kisfiú, Tomi, akinek festő volt az apukája, és egyszer egy saját maga által készített képes könyvet ajándékozott neki a születésnapjára. Elmondja, hogy ebből a kis könyvből fognak most képeket nézegetni. A tanulók félkörben ülnek, a tanár pedig kivetíti a születésnapi torta képét. A gyertyákat megszámolva, megállapítják, hogy hány éves volt akkor Tomi. Utána arról folytatódik a beszélgetés, hogy kinek milyen a kedvenc tortája, hogyan szokták otthon ünnepelni a születésnapjukat és milyen ajándékoknak örülnek a leginkább. 10 perc	Személyes emlékek felidézése, ráhangolódás a témára	Egész csoportos beszélgetés képhez kapcsolódóan		P4 Háttér információk P5 Kivetíthető képek
B2 Tomi képeskönyve – Tomi imádkozik
B	A tanár kivetíti azt a képet, amelyen Tomi imádkozik. Megkérdezi a tanulókat, hogy szerintük mit csinál a kisfiú és mi azt, amit esetleg furcsának, érdekesnek látnak a képen. Megbeszélik, hogy Tomi fején fekete kapedli vagy kipa van, a lelógó hosszú hajtincset pajesznak hívják. Orrán a nagy szemüveggel biztosan egy felnőtte utánoz, aki egy nagy könyvből imádkozik. A tanár elmondja, hogy a vallásos zsidók sok esetben így néznek ki. A tanulók ezután arról beszélgetnek, hogy ők maguk szoktak-e imádkozni? És ha templomba mennek, milyen ruhát vesznek fel. 10 perc	Érzékenyítés a sajáttól eltérő kulturális jelenségek befogadására	Közös képértelmezés és irányított beszélgetés		P5 Kivetíthető képek
B3 Tomi képeskönyve – Tomi mindennapjai
	A tanár ötféle képet vetít ki Tomi hétköznapi életéről. Arra kéri a tanulókat, hogy válasszanak ki egyet, amit valamilyen számukra is kedves tevékenység közben mutatja Tomit. Ezután egyenként újra bemutatja képeket, és az azonos képet választó tanulók mellé ülnek. Egyenként elmondják el a társaiknak, hogy miért szeretik azt a tevékenységet. Összegzésként a tanár felhívja a figyelmet arra, hogy Tomi ugyanazokat a tevékenységeket kedvelte, amit a tanulók, és mint általában a legtöbb gyermek. 15 perc	A beleélési képesség és az önismeret, önkifejezés fejlesztése	Egész csoportos képnézegetés, választás Kis csoportos beszélgetés		P5 Kivetíthető képek
B4 Tomi képeskönyve – Idegen gyerekek
	A tanár azokat a képeket vetíti ki a sorozatból, amelyek más népekhez, kultúrákhoz tartozó gyerekeket ábrázolnak. Közösen megállapítják, hogy mi mindenben különböznek a képeken látható gyerekek tőlük. Majd azt is, hogy miben hasonlítanak Tomira, illetve saját magukra. A tanár megerősíti őket abban, hogy az eltérő bőrszín, ruhák, szokások stb. ellenére ők is ugyanolyan gyerekek, mint Tomi és a tanulók. 10 perc	Az elfogadás, az empátia készségének erősítése	Egész csoportos képnézegetés, irányított beszélgetés és tanári magyarázat		P5 Kivetíthető képek
III. Összefoglalás (5. foglalkozás)
A mi fánk
A	A témakör feldolgozása közös alkotással fejeződik be. A tanár megrajzolja egy lepedőre egy fa törzsének, ágainak körvonalát. A tanulók tenyér lenyomatai lesznek a fa virágai. Mindenki eldöntheti, milyen színnel és hová szeretné a tenyere lenyomatát elhelyezni. A fa kifestése díszítése szintén a tanulók feladata. Előzetesen megegyeznek benne, ki melyik részt szeretné festeni. Ötleteket is felvethetnek, melyeknek a lepedőre kerüléséről a csoport közösen dönt (nap, felhő, fű, madár stb. ábrázolása) A festék száradása után a tenyérlenyomatokba ráragasztják saját fényképeiket. 45 perc	AA kommunikációs készség, az önkifejezés, az együttműködés, az egymásra figyelés fejlesztése	Közös alkotás	A csoporttagok fényképei	Lepedő, textil festékek, ecsetek, ragasztó

	Tevékenységek – időmegjelöléssel	A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek	Munkaformák és módszerek	Eszközök/mellékletek
	Tevékenységek – időmegjelöléssel	A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek	Munkaformák és módszerek	Diák	Pedagógus
A - Khumba története
	A csoport közösen megnézi a Khumba című animációs filmet. Utána pedig beszélgetnek a látottakról.	Az elfogadás, az empátia erősítése	Közös filmnézés, irányított beszélgetés		P6 Háttér információk
B - Baltazár színház
	A Baltazár színház egyik előadásának közös látogatása. Közös előkészülettel, majd az előadáshoz kapcsolódó élmények megbeszélésével.	Pozitív, reális énkép kialakítása, személyes és közösségi értékek erősítése	Közös élmény és irányított beszélgetés		P7 Háttér információk
C - NEMADOMFEL Együttes
	A NEMADOMFEL EGYÜTTES egyik koncertjének meglátogatása, vagy valamelyik videójának közös megnézése. Az élmények megbeszélése.	Pozitív, reális énkép kialakítása, személyes és közösségi értékek erősítése	Közös élmény és irányított beszélgetés		P8 Háttér információk
D - Magyar Speciális Olimpia Szövegség
	A Magyar Speciális Olimpia Szövetség valamely versenyének megtekintése, vagy a versenyről készült felvételének a közös megnézése. Az élmények beszélgetés keretében való feldolgozása	Pozitív, reális énkép kialakítása, személyes és közösségi értékek erősítése	Közös élmény és irányított beszélgetés		P9 Háttér információk

Nyomtatóbarát változat

A modulhoz tartozó dokumentumok:

Modulleírás

Modulvázlat

A modul mellékletei

Tanári segédletek
Tanulói segédletek

Kiegészítő anyagok:

Szövegek

Filmek

Fotók

Hanganyag

Honlapok