A „pusztulás művészete” (D 03)
(Információs lap, az adott csoport létszámának megfelelő mennyiségben kinyomtatva.)
1927-ben a „mozgalom fővárosában”, Münchenben megalakult a Nacionalista Társaság a Német Kultúráért elnevezésű szervezet, amely 1929-ben a Harci Szövetség a Német Kultúráért nevet vette fel. Tagjai 1930-ban Weimarban rendezték meg első országos gyűlésüket, amelynek keretében meghatározták a kultúrpolitika követendőnek ítéltelveit. Célként jelölték meg „az összes lehetséges véderő felsorakoztatását” a „pusztulás uralkodó erői ellen”, amelyek közé oda sorolták a modern művészet képviselőit is.
A „pusztulás művészetének” (Verfallskunst) azonban még jó darabig nem alakult ki egységes értelmezése. Különösen a nagyobb részt német földön létrejött expresszionista stílus osztotta meg a kultúra iránt fogékony embereket. Komolyan felvetődött a kérdés, hogy miként Olaszországban a futurizmust, nem lehetne-e Németországban ezt az irányzatot az állami művészet rangjára emelni. A több évig tartó művészeti vitában sokan azzal érveltek, hogy az expresszionizmus képviselői „a nép, a faj felé fordulnak, és felélesztik a középkori közösség ideálját.” Még a korabeli propaganda miniszter, Goebbels is kiállta vitában az új irányzatokmellett: „Mi, nemzetiszocialisták nem vagyunk régimódiak, mi testesítjük meg az új modernitást – mondta –, nem csupán a politikai és társadalmi kérdésekben, hanem magában a művészetben és a tudományokban is”. A vitát végül Hitler szava zárta le, aki kijelentette, „Németországban nincs helye modernista kísérletezésnek.”
1933 márciusában cikk jelent meg a Harci Szövetség Deutsche Kunstkorrespondenz nevű lapjában, Mit várnak a német művészek a kormánytól? címmel. Az írás téziseinek fő üzenete az volt, hogy el kell távolítani a közgyűjteményekből, és meg kell semmisíteni az „antiművészetet és antikultúrát” képviselő „kozmopolita és bolsevista” műveket. Az ilyennek minősített alkotásokat a nácik előbb a múzeumokban csúfították el. Aztán megkezdődött a közgyűjteményekből való eltávolításuk. Számos múzeum önként szolgáltatta be azokat annak érdekében, hogy gyűjteménye „megtisztuljon” a „káros” hatásoktól. 1937-re már több mint 16 ezer műtárgyat gyűjtött be az állam mint „elfajzott” művet. Az éveken keresztül tartó, szabályozatlan folyamatot utólag, egy 1938. május 31-én meghozott törvénnyel legalizálták. [1]
A képek egy részét megsemmisítették. 1939-ben például mindegy 4000 képet égettel el a berlini Tűzoltó Parancsnokság udvarán. 1942. július 27-ének éjjelén pedig több tucat Picasso-, Dalí-, Ernst-, Klee-, Léger- és Miró-festmény égett el a párizsi Nemzeti Galéria udvarán rakott német „tábortűzben”. Más részüket jó pénzért eladták külföldön, s a bevételből a párt különféle tevékenységeit finanszírozták.
[1] “Law on the Confiscation of Products of Degenerate Art” passedon May 31, 1938.
Nyomtatható, letölthető változat (doc)
Nyomtatóbarát változatA modulhoz tartozó dokumentumok:
A modul mellékletei
-
Tanári segédletek
- Háttér információk Hans Prinzhorn gyűjteményéről (P 01)
- Képek Hans Prinzhorn Bildnerei der Geisteskranken (Az elmebetegek képalkotásáról) című könyvéből (P 02)
- Háttér információk Degenerate Art című amerikai dokumentumfilmről (P 04)
- Képsorozat – válogatás az 1937. évi Nagy Német Művészeti kiállítás anyagából (P 05)
- A náci képzőművészet fő jellemzői (P 06)
- Idézet Hitler egyik 1939-ben elmondott beszédéből (P 08)
- Háttér információk a Freie Universität Berlin által létrehozott adatbázisról (P 09)
- Részlet a Degenerate Art című dokumentumfilmből (P 03)
- Korabeli videofelvétel az Elfajzott művészet kiállításról (P 07)
-
Tanulói segédletek
- Képek csoportalkotáshoz (D 01)
- Az elfajzás fogalma (D 02)
- A „pusztulás művészete” (D 03)
- A rémségek tárházai (D 04)
- A Birodalmi Kulturális Kamara (D 05)
- A német művészet fővárosa (D 06)
- Feladatkártyák (D 07)
- Információs cédulák az Elfajzott művészet kiállításra vonatkozó tényekkel (D 08)
- Az Elfajzott művészet tárlatán szereplő művészek névsora (D 10)
Kiegészítő anyagok:
Szövegek
- Hans Prinzhorn Bildnerei der Geisteskranken (a könyv letölthető pdf változata német nyelven)
- Mélyi József: Az „elfajzott művészet” és előzményei
- Hitlers Rede zur Eröffnung der „Großen Deutscen Kunstaustellung” im Haus der Kunst, München 1937 (német nyelven)
- Neil Levi: „Judge for Yourselves!” – The Degenerate Art Exhibition as Political Spectacle (angol nyelven)
- Maren Laurel Read: Art and propaganda: The Degeneratee Art Exhibition
Filmek
Fotók
- Képek csoportalkotáshoz
- Elfajzott művészet kiállítás
- Képek Prinzhorn könyvéből
- Német Művészeti Kiállítás
Hanganyag
Honlapok