Hírmondó felolvasószoftver letöltése Speakboard felolvasószoftver letöltése BsMag képernyőnagyító program letöltése Magic képernyőnagyító program letöltése

A rémségek tárházai (D 04)

(Információs lap, az adott csoport létszámának megfelelő mennyiségben kinyomtatva.)

Hitler hatalomra jutását követően megkezdődött az „elfajzottnak” minősített és a „pusztulás művészetének” kategóriájába sorolt alkotások megbélyegző célú bemutatása. Németország számos városában került sor ilyen kiállításra, amit a köznyelvben többnyire a „rémségek tárházaként” (Schreckenskammer) emlegettek. A válogatás szempontjai azonban kezdeten nem voltak egységesek. Inkább csak a közízlés kiszolgálásának törekvése és a modern művészettel szembeni ösztönös ellenérzések alakították.

Az első ilyen tárlatra nem sokkal a náci hatalomátvétel után, Mannheimben került sor 1933-ban. Ez a tárlat a Kultúrbolsevik képek címet viselte. A kiállítást a „nép egészséges érzékére” hivatkozva rendezték meg, avantgárd művészek műveiből. A bemutatás módja egyben az alkotások meggyalázását is szolgálta. A képeket, a keretükből kiszedve, sűrűn egymás mellé aggatták. Az „elrettentő tárlaton” belül ugyanakkor – néhány helyi művész alkotásaiból – szépen elrendezve, mintegy ellenpontként, kialakították a „példamutatók kabinetjét” is.

A galérián kívüli köztéri akcióként került sor ugyanebben az időben arra az akcióra, amelynek keretében Chagall egyik képét egy autó oldalára erősítvehordták körbe a városban. Az autó másik oldalán ugyanekkor egy plakát volt látható, amelyen a kép megvásárlásakor kifizetett árat tüntették fel, ezzel az aláírással: „Adófizető, tudnod kell, hová lett a pénzed.”

A mannheimi kezdeményezés felkeltette más városok vezetőinek az érdeklődését, s így a kiállítást számos más helyre is meghívták.Ennek során Erlangenben fordult elő először, hogy az avantgárd művészek munkáit elmebetegek rajzaival hasonlították össze – azt sugallva a nézőknek, hogy mindkét csoport az „abnormitás” kategóriájába tartozik. A kiállítás másik újdonsága az alkotások gyerekrajzokkal való összevetése volt – ami korábban csupán elméleti szinten jelent meg a modern művészet elleni kritikai érvek sorában.

A kiállítások címe helyileg más és más volt. Elsőként a Drezdában 1933 őszén megrendezett tárlat viselte a később általánosan elterjedő, Elfajzott művészet címet. 

Nyomtatható, letölthető változat (doc)

Nyomtatóbarát változat

A modulhoz tartozó dokumentumok:

Modulleírás

Modulvázlat

A modul mellékletei


Kiegészítő anyagok:

Szövegek

Filmek

Fotók

Hanganyag

Honlapok