Modulvázlat
Tevékenységek – időmegjelöléssel |
A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek |
Munkaformák és módszerek |
Eszközök/mellékletek |
|||
---|---|---|---|---|---|---|
Diák |
Pedagógus |
|||||
I. Ráhangolás, a téma előkészítése (1. foglalkozás) |
||||||
A1 Ilyen vagyok – Mit mutat a tükör? |
||||||
A |
A tanulók félkörben ülnek egy nagyméretű tükör előtt. A tanár megkéri őket, hogy jelentkezési sorrendben, egyenként nézzenek a tükörbe, majd mondják el társaiknak, milyennek látják a külsejüket. Milyen az arcuk, a testük, a ruhájuk, a hajuk stb.? Miután mindenkire sor került, egymás után elmondják azt is, hogy milyennek érzik saját mozgásukat, járásukat, hogyan szoktak ülni, mi jellemzi a testtartásukat, fejtartásukat. Végül arra is a kérdésre is sor kerülhet, hogy ki mit érez jellemzőnek saját beszédében és szófordulataiban. Mindenki hozzászólhat a többiek önportréihoz is.
20 perc |
Önmegfigyelés, a reális önismeret fejlesztése, a metakommunikációs eszközök használatának tudatosítása és fejlesztése. |
Egész csoportos közös játék és beszélgetés |
|
Nagyméretű tükör |
|
A2 Mi lennék, ha… |
||||||
A |
A tanulók körben ülnek. Közöttük a padlón, jól látható képek vannak elhelyezve tematikus csoportokban. A tanár felteszi a kérdést egy-egy képcsoporthoz kapcsolódva: Mi lennél, ha virág / állat / szín / bútor / étel / ital stb. lennél? A tanulók kiválasztanak egy képet az adott csoportból, és annak segítségével mutatják be magukat, valamilyen tulajdonságra utalva. Pl. így: „Ibolya lennék, mert az ibolya szerény virág”. A gyakorlat addig tart, míg mindenkire több körben is sor került, illetve amíg a tanulóknak kedvük van hozzá.
25 perc |
Az önismeret és mások megismerésének fejlesztése |
Egész csoportos játékos gyakorlat |
|
P1 Képsorozatok |
|
II. Új tartalom feldolgozása (2-3-4. foglalkozás) |
||||||
II/a Tolerancia, megértés, elfogadás (2. foglalkozás) |
||||||
A1 Akadályjárók |
||||||
A |
A tanár beköti egy önként jelentkező tanuló szemét, és a leendő akadálypálya kiindulási pontjára állítja. A csoport többi tagja, tanári útmutatással, akadálypályát épít ki saját magából – állva, ülve, összekapaszkodva. A tanár finom érintéssel és/vagy szavakkal segíti a bekötött szemű akadályjárót abban, hogy ki tudja kerülni az akadályokat, és eljusson az előzőleg kijelölt célig. Még kétszer megismétlik a gyakorlatot újabb önként jelentkezőkkel. Az akadályként álló tanulók pedig figyelik a tanár segítő magatartását. Ezután újabb két önként jelentkező lép egyrészt az akadályjáró, másrészt a segítő tanár helyébe. A gyakorlatot addig ismétlik, míg van rá vállalkozó.
25 perc |
Az egymás iránti bizalom erősítése, az önismeret fejlesztése, csoportépítés, a segítő kapcsolat fejlesztése |
Egész csoportos játékos gyakorlat |
|
A szem bekötésére alkalmas kendő |
|
A2 Tükörjáték párosan |
||||||
A |
A tanulók párokat alkotnak és szembe állnak egymással. Előbb egyikük mutogat és a másik lesz a tükörkép, majd szerepet cserélnek.
20 perc |
Érzelmek, lelki állapotok kifejezésének és felismerésének gyakorlása
Az önismeret és a társismeret fejlesztése |
Játékos páros gyakorlat |
|
|
|
B1 A rút kiskacsa – A falusi udvar lakói |
||||||
B |
A tanulók körbe ülnek és tanári moderálással arról beszélgetnek, hogy milyen állatok népesíthetnek be egy falusi udvart. Ezután 3-4 fős csoportokat alakítanak, és minden csoport húz egy borítékot, amely valamilyen állat képét tartalmazza. Úgy nézik meg a képüket, hogy más ne láthassa azt, s nem szabad hangosan kimondaniuk az állat nevét. A feladat az, hogy közös némajátékkal mutassák be a saját állatukat. A többieknek pedig ki kell találniuk, hogy milyen állatot jelenített meg a csoport.
15 perc |
Az együttműködési képesség fejlesztése |
Egész csoportos irányított beszélgetés
Dramatikus utánzó játék |
D1 Borítékokba tett állatképek |
|
|
B2 A rút kiskacsa – Más mint a többi |
||||||
B |
A tanár négy önként jelentkező diák vállára teríti az előkészített kendőket – 3 sárgát és 1 szürkét. Arra kéri őket, hogy mozogjanak úgy, mint a kacsák és hápogjanak is hozzá. Ő maga kacsamamaként áll be közéjük, és a szürke kendős „kacsára” mutatva ezt mondja a többieknek: „Igen nagy ez kacsának. Egészen más, mint a többi. Rút kis jószág. De nem vét senkinek. És jólelkű teremtés. Úszni meg éppen úgy úszik, mint akármelyik, sőt, még különbül. Ti milyennek látjátok?” A tanulók elmondják, amit gondolnak.
10 perc |
Az empátia fejlesztése |
Közös dramatikus játék és irányított beszélgetés |
|
4 nagyobb méretű kendő |
|
B3 A rút kiskacsa – Kirekesztve, bebocsátva |
||||||
B |
A csoport tagjai szorosan egymás mellett állva a kör közepe felé fordulnak. Egy önként jelentkező a szürke kendővel a vállán, a rút kiskacsa szerepében, körbe jár a körön kívül. Az a feladata, hogy sokféle módszerrel próbáljon meg bejutni a körbe. A többiek szoros falat alkotnak, és csak akkor engedik át, ha valami olyasmit csinál, aminek hatására kénytelenek erre. Ha sikerült neki, újabb önként jelentkező próbálkozhat – ameddig a tanulóknak kedvük van a játékhoz.
20 perc |
A kirekesztettség és a kirekesztés érzésének megtapasztalása és tudatosítása |
Egész csoportos játék
Tanár által irányított beszélgetés, saját élményekre való reflektálása
Mesehallgatás |
|
P2 Mese |
|
II/b Alapvető emberi értékek. Értékes vagy! (3. foglalkozás) |
||||||
A1 Ilyenek a fiúk, ilyenek a lányok |
||||||
A |
A tanulók körben ülnek. A tanár egy csomagoló papírt erősít fel a falra. A lap egyik felének a tetejére felírja, hogy „lányok”, a másikra pedig, hogy „fiúk”. Arra kéri a tanulókat, hogy mondjanak olyan tulajdonságokat, amelyek szerintük jellemzőek az egyik vagy a másik csoportra, s az elhangzó szavakat felírja a lapra. Ha már nincs több ötlet, megbeszélik, vajon mennyire igazak minden fiúra és minden lányra a leírt jellemzők. Megállapítják, hogy azok, amiket egy-egy csoportra vonatkozóan gondolunk, sokszor nem igazak az adott csoport minden egyes konkrét tagjára.
20 perc |
A túlzó általánosítás jelenségének megértése |
Egész csoportos gyakorlat és irányított beszélgetés |
|
Csomagolópapír, |
|
A2 Páros rajzolás |
||||||
A |
A tanulók párokat alkotnak. Minden pár kap egy lapot és egy ceruzát, amit közösen fognak meg. A feladat az, hogy úgy rajzolják le a tanár által mondott dolgot (házat, fát, embert vagy bármi mást) – mindketten ugyanazt a ceruzát fogva –, hogy közben nem beszélnek egymással. Sőt egyáltalán nem szabad megszólalniuk. Csak egymás kézmozgásából következtethetnek arra, hogy mit szeretne rajzolni a másik.
25 perc |
Az együttműködési készség fejlesztése, egymás szándékainak érzékelése |
Játékos páros gyakorlat
Irányított önreflektív beszélgetés |
Papír és ceruza |
|
|
B1 Öreg Janó halastava |
||||||
B |
A tanár elmondja, hogy Öreg Janó, akinek a történetét megismerik majd, egy nagy halastó partján élt. A tanulók körbe állnak, s egy nagy széleit megfogva, megidézik a tavat. A tanár papír hajókat tesz a kifeszített lepedőre. A tanulók, a tanár szavainak megfelelően, előbb finoman hullámoztatják a „vizet”, s nézik, hogy ringatóznak rajta a hajók. Majd viharos szelet idéznek meg, erős hullámokkal, amelyen hánykolódnak a hajók. Végül újra elcsendesítik a tavat. Leteszik a lepetőt a földre, és körbe ülik.
5 perc |
A képzelőerő és az összehangolt cselekvés képességének fejlesztése |
Egész csoportos dramatikus játék |
|
Nagy lepedő, papírból hajtogatott hajók |
|
B2 Öreg Janó sok mindenhez értett |
||||||
B |
A tanár elkezdi a mesét, bemutatva, hogy mi mindenhez értett Öreg Janó nagyon jól, amikor még nem hívták „öregnek”. A tanulók közben elmutogathatják, hogy mi minden csinált a halász. De – mondja a tanár, megállva a történetben – telt az idő, és Jankó megöregedett.
5 perc |
Ráhangolódás a történetre |
Közös mesehallgatás |
|
P3 Mese |
|
B3 Öreg Janó segítői |
||||||
B |
A tanár megkérdezi, kinek a családjában vannak idős emberek? Beszélgetnek róla, hogy mi mindenben kell segíteni az idős embereknek, és miért.
15 perc |
A segítőkészség érzésének erősítése a tanulókban |
Irányított egész csoportos beszélgetés
Dramatikus játék
Közös mesehallgatás |
|
P3 Mese |
|
B3 Amit csak Öreg Janó tudott |
||||||
B |
A tanulók tanári vezetéssel olyan dolgokat idéznek fel, amiket általuk ismert idős emberek (nagypapa, nagymama, szomszédok) nagyon jól tudnak, sőt jobban tudnak, mint a fiatalok többsége. (Pl. sütni, varrni, barkácsolni stb.)
20 perc |
Az elfogadás, az empátia és az együttműködési készség fejlesztése |
Egész csoportos irányított beszélgetés
Közös dramatikus játék |
|
P3 Mese Szék |
|
II/c Minden emberi élet tisztelete, védelme (4. foglalkozás) |
||||||
A1 Szigetek |
||||||
A |
A tanár különböző nagyságú papírokat helyez el a padlón – ezek lesznek a szigetek a tengerben. (különböző hosszúságú kötelek vagy kréta segítségével is kialakíthatja a szigeteket.) Bekapcsol valamilyen zenét, a tanulók pedig sétálgatnak a papírok között. Amikor a tanár leállítja a zenét, mindenkinek rá kell lépnie legalább az egyik lábával egy szigetre. Amikor újra indul a zene, a tanár felveszi a földről az egyik papírt, s így már eggyel kevesebb lesz a szárazföld. Ezt addig ismétlik, amíg már csak egy (a legnagyobb) sziget marad meg, és azon kell mindenkinek menedéket találnia, egymást megtartva.
20 perc |
Csoportérzés erősítése, együttműködés, egymásra figyelés
Saját élményekre való reflektálás |
Egész csoportos játék
Irányított beszélgetés |
|
Nagydarab papírok (vagy |
|
A2 Vakvezetés |
||||||
A |
A tanulók párt választanak maguknak. Egyikük lesz a vak, neki bekötik a szemét. A másik lesz a vezető, akinek úgy kell irányítania a társát, hogy az minél inkább biztonságban érezhesse magát. A vezető hátulról ráteszi a kezét a társa két vállára, és szavak nélkül vezeti őt a teremben –vigyázva rá, hogy semminek ne menjen neki, senkivel ne ütközzön. (Más módon is lehet vezetni: egymásba karolva vagy csak az ujjakat összeérintve.) Kis idő után párok szerepet cserélnek.
25 perc |
Az egymás iránti bizalom erősítése, |
Páros gyakorlat
Irányított közös beszélgetés |
|
Szem bekötésére alkalmas kendők |
|
B1 Tomi képeskönyve – A születésnap |
||||||
B |
A tanár elmeséli, hogy volt egyszer egy cseh kisfiú, Tomi, akinek festő volt az apukája, és egyszer egy saját maga által készített képes könyvet ajándékozott neki a születésnapjára. Elmondja, hogy ebből a kis könyvből fognak most képeket nézegetni.
10 perc |
Személyes emlékek felidézése, ráhangolódás a témára |
Egész csoportos beszélgetés képhez kapcsolódóan |
|
P4 Háttér információk
P5 Kivetíthető képek |
|
B2 Tomi képeskönyve – Tomi imádkozik |
||||||
B |
A tanár kivetíti azt a képet, amelyen Tomi imádkozik. Megkérdezi a tanulókat, hogy szerintük mit csinál a kisfiú és mi azt, amit esetleg furcsának, érdekesnek látnak a képen.
10 perc |
Érzékenyítés a sajáttól eltérő kulturális jelenségek befogadására |
Közös képértelmezés és irányított beszélgetés |
|
P5 Kivetíthető képek |
|
B3 Tomi képeskönyve – Tomi mindennapjai |
||||||
|
A tanár ötféle képet vetít ki Tomi hétköznapi életéről. Arra kéri a tanulókat, hogy válasszanak ki egyet, amit valamilyen számukra is kedves tevékenység közben mutatja Tomit.
15 perc |
A beleélési képesség és az önismeret, önkifejezés fejlesztése |
Egész csoportos képnézegetés, választás
Kis csoportos beszélgetés |
|
P5 Kivetíthető képek |
|
B4 Tomi képeskönyve – Idegen gyerekek |
||||||
|
A tanár azokat a képeket vetíti ki a sorozatból, amelyek más népekhez, kultúrákhoz tartozó gyerekeket ábrázolnak.
10 perc |
Az elfogadás, az empátia készségének erősítése |
Egész csoportos képnézegetés, |
|
P5 Kivetíthető képek |
|
III. Összefoglalás (5. foglalkozás) |
||||||
A mi fánk |
||||||
A |
A témakör feldolgozása közös alkotással fejeződik be. A tanár megrajzolja egy lepedőre egy fa törzsének, ágainak körvonalát. A tanulók tenyér lenyomatai lesznek a fa virágai. Mindenki eldöntheti, milyen színnel és hová szeretné a tenyere lenyomatát elhelyezni. A fa kifestése díszítése szintén a tanulók feladata. Előzetesen megegyeznek benne, ki melyik részt szeretné festeni. Ötleteket is felvethetnek, melyeknek a lepedőre kerüléséről a csoport közösen dönt (nap, felhő, fű, madár stb. ábrázolása)
45 perc |
AA kommunikációs készség, az önkifejezés, az együttműködés, az egymásra figyelés fejlesztése |
Közös alkotás |
A csoporttagok fényképei |
Lepedő, |
Tevékenységek – időmegjelöléssel |
A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek |
Munkaformák és módszerek |
Eszközök/mellékletek |
|||
---|---|---|---|---|---|---|
Diák |
Pedagógus |
|||||
A - Khumba története |
||||||
|
A csoport közösen megnézi a Khumba című animációs filmet. Utána pedig beszélgetnek a látottakról. |
Az elfogadás, az empátia erősítése |
Közös filmnézés, irányított beszélgetés |
|
P6 Háttér információk |
|
B - Baltazár színház |
||||||
|
A Baltazár színház egyik előadásának közös látogatása. Közös előkészülettel, majd az előadáshoz kapcsolódó élmények megbeszélésével. |
Pozitív, reális énkép kialakítása, személyes és közösségi értékek erősítése |
Közös élmény és irányított beszélgetés |
|
P7 Háttér információk |
|
C - NEMADOMFEL Együttes |
||||||
|
A NEMADOMFEL EGYÜTTES egyik koncertjének meglátogatása, vagy valamelyik videójának közös megnézése. Az élmények megbeszélése. |
Pozitív, reális énkép kialakítása, személyes és közösségi értékek erősítése |
Közös élmény és irányított beszélgetés |
|
P8 Háttér információk |
|
D - Magyar Speciális Olimpia Szövegség |
||||||
|
A Magyar Speciális Olimpia Szövetség valamely versenyének megtekintése, vagy a versenyről készült felvételének a közös megnézése. Az élmények beszélgetés keretében való feldolgozása |
Pozitív, reális énkép kialakítása, személyes és közösségi értékek erősítése |
Közös élmény és irányított beszélgetés |
|
P9 Háttér információk |
A modulhoz tartozó dokumentumok:
A modul mellékletei
-
Tanári segédletek
-
Tanulói segédletek
Kiegészítő anyagok:
Szövegek
Filmek
Fotók
Hanganyag
Honlapok