A német művészet fővárosa (D 06)

(Információs lap, az adott csoport létszámának megfelelő mennyiségben kinyomtatva.)

Münchent I. Lajos bajor király tette a „művészet városává” a XIX. század első felében – nagyszerű épületekkel és világhírű gyűjteményekkel gazdagítva azt. A XX. század elejétől kezdve azonban az ugrásszerűen fejlődő Berlin megkérdőjelezte München vezető kulturális szerepét, s egyfajta vetélkedés kezdődött a két város között. Hitler számára a művészet és a politika mindig is szorosan összefonódott egymással. A „Mozgalom fővárosának” (Hauptstadt der Bewegung) ezért 1933-ban, rögtön a hatalomra kerülését követően, a „Német művészet fővárosa” (Hauptstadt der Deutschen Kunst) nevet adományozta.

Hitlernek az voltaz álma, hogy Németország építészeti arculatát teljesen újjá szabja. Olyan monumentális neoklasszikus épületeket képzelt elbirodalom szerte, amelyek erőt, stabilitást és szigorúságot sugároznak. E törekvés első megtestesítője a Paul Ludwig Troost tervei alapján, 1937-re elkészült múzeum épület, a Német Művészet Háza (Haus der Deutschen Kunst) lett, amit a korabeli sajtó – Hitler megnyitó beszédét idézve – „az új német művészetnek helyet adó templomként” emlegetett.

A múzeum és az első kiállítás megnyitójára három napos ünnepségsorozat – koncertek utcai felvonulások és néptáncbemutatók – kíséretében került sor. Épületek és utcák sora öltözött zászlódíszbe. Ókori hősök arannyal bevont, monumentális papírmasé fejei vonultak végig kocsikon a bámuló tömeg előtt. Népi ruhákba öltözött lányok és a teuton erdők harcosait idéző férfiak színesítették az ünnepséget. A felvonulást több ezer katona felvonulása zárta. Valamennyien a 2000 éves német kultúrát éltették.

Az új múzeum 1937. július 18-án tartott megnyitása alkalmából tartott beszédében Hitler vázolta a nemzeti szocialisták kultúrpolitikáját. Körvonalazta a német művészet céljait és mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy az állam csak azoknak az alkotóknak fog teret adni a jövőben, akik megfelelő módon képviselik az általa kijelölt értékeket.

A Nagy német művészeti kiállítás első tárlatán mintegy 900 művet állítottak ki: aktokat, életképeket, csendéleteket, idealizált tájképeket mitológiai jelenetekkel, munkások és különféle hősök idealizált képeit – nagyobb részt olyan alkotásokat, amelyek a „faji tisztaságot” és a „hibátlan” emberi testet ábrázoltak. A válogatásért a Birodalmi Képzőművészeti Kamara elnöke volt a felelős, és az összeállítás Hitler személyes ízlését tükrözte.

A kiállítás anyagát 1944-ig nyolc alkalommal cserélték. Vigyáztak azonban arra, hogy mindig csak az „igazi német művészet” körébe sorolható alkotások kapjanak benne helyet.

Források:

Haus der Kunst, München

Deutsche Grosse Kunstaustellung 1937-1944 (adatbank)

Nyomtatható, letölthető változat (doc)